1955-ben született Budapesten. 1972-ben Johnny Griffin szaxofonos hatására kezdett komolyan foglalkozni a jazz-el. A '80-as évek elejétől kezdve hazai jazzélet egyik élvonalbeli szaxofonosaként tartják számon. Dresch élményvilágát, egyéni stílusát kétféle zenei irány határozza meg: az egyik a jazz mainstream, swing és bebop vonala, a tradicionális jazz kifejezésvilága. A másik a Kárpát-medence hangszeres népzenéje, ezen belül is elsősorban az erdélyi, moldvai dialektusok. Érdekes, hogy Dresch zenéjét, zenekarát külföldi méltatói inkább a világzenei előadók közé sorolják, amennyiben egyedi fúziót teremt "a magyar és az afro-amerikai népzenei dialektusok" között. Talán nem véletlen, hogy a legerősebb szellemi-zenei kötődés éppen Archie Shepphez kapcsolja, aki a '60-as évek amerikai nemzedékéből a legmarkánsabban jeleníti meg a szving és a bop stílusok népzenei gyökereit, a bluest és a gospelt. Dresch fokozatosan találta meg a saját hangját, a magyar hangszeres népzene dallamgyökerein alapuló, jazzből kiinduló zenei világot. Azon ritka alkalmakkor, amikor erről a kapcsolatról vall, a művész azokról a lelki kötődésekről beszél, amelyek lehetetlenné teszik számára, hogy ugyanúgy játssza a jazzt, mint Coltrane, Griffin vagy más amerikai előadók. Dresch Mihálynak 1988 óta tizenegy lemez jelent meg a Hungaroton, az Adyton, a Fonó és a BMC kiadó gondozásában.

1991-ben alapította meg zenekarát Herfli Davidson néven, amelynek zenéje a blues, a soul és funky gyökereiből táplálkozott. Ferenczi virtuozitása a különböző hangszereken, zenei nyitottsága, továbbá sajátos humora meghatározó. A Herfli Davidson együttes a Zeneakadémián tartott koncertjéért eMeRTon-díjban részesült. Az együttesben az évek során számtalan zenész megfordult. Egy korábbi fesztiválon Gyuri és csapata egy Neo-Matyó Show-val lépett fel. Ennek a műsornak továbbfejlesztéséből személyi cserék után alakult ki a Rackajam együttes, amelynek zenei világa egyedülálló. A Rackajam együttes jelenlegi négy tagja 2005-től dolgozik együtt Ferenczi Györggyel. Fúziós zenét játszanak, melyben fontos szerepet tölt be a magyar népzene a rhytm&blues, a funky, a reggae, a hip-hop és a groove.

1967. június 20-án Pécsett született, gyermekkorát is itt töltötte. Elképzeléseit megvalósítva 1984-ben jelentkezett a Pécsi Tudományegyetem földrajz szakára, ahová sikeresen fel is vették. Ám nem tartott sokáig egyetemista karrierje, mert 1987 - ben eltanácsolták. S szinte ahogy végleg becsukódott mögötte az egyetem ajtaja, megalakult a Kispál és a Borz együttes, amelynek ő lett a szövegírója és a basszusgitárosa. Az első lemez megjelenése ótaa csapat népszerűsége töretlen és egyre fokozódik, túlzás nélkül Magyarország legismertebb és legtudatosabb rockzenekaráról van szó.

Mindebben óriási szerepe van Lovasi András finom, hol szarkasztikus, hol patetikus, a szürealitással finoman kacérkodó szövegeinek. A Kispál és a Borz muzsikájában a korai Police hatása éppúgy felfedezhető, mint David Bowie-é, de a tagok mindebből jellegzetesen egyéni világot gyúrtak össze. A zenekar filmekben közreműködött, legismertebb ilyen megmozdulásuk talán a Csinibaba című film.

A Csík Zenekar állandó táncosai az 1976-ban alakult Kecskemét Táncegyüttes művészeti vezetője, Lukács László és művészeti asszisztense, Lukácsné Haránt Eszter. Mindketten a Népművészet Ifjú Mesterei.

[...]

Gyermekéveit Dél-kelet Magyarországon, Tótkomlóson töltötte. Mezőgazdasági majd rajzpedagógiai tanulmányok után kezdett a zenével foglalkozni. Kezdetben bluest később népzenét játszott dudán, furulyán és szaxofonon. A kárpát-medencei folklór mélyebb tanulmányozása során kezdett népzene feldolgozással foglalkozni. Így születtek saját kompozíciói elsősorban a jazz műfajában, és azok az improvizatív zenei alapok, amelyek magukon hordozzák a régmúlt magyar, román, szerb, horvát, szlovák és cigány kultúráját, és ugyanakkor modern, kortárs hangvételűek.
1994-ben lett a Népművészet Ifjú Mestere cím birtokosa. 1990 és 2000 között több zenekarban is játszott, mint például: Kündü, Magyar Dudazenekar, Békés Banda, Vasmalom. Zenei pályafutása során a kezdetektől napjainkig tartó fontos műhelymunka a jazz és népzene határmezsgyéjén alkotó zenekar, a Dél-alföldi Szaxofonegyüttes. Fontos megemlíteni saját együttesét, a Dongó és Barátai zenekart. A formáció eredetileg a Dunaújvárosi Táncszínház kíséretére jött létre, mára önálló koncertező zenekarrá vált.

Közreműködik a legújabb Vujicsics lemezen, horvát dudán. 2001-ben Glasgowban, az "Academy of Music and Drama" Népzenei Tanszékén adott szóló koncertet magyar és horvát dudán. Rendszeresen koncertezik a Téka, a Vujicsics, a Makám, a Dél-alföldi, a Csík és a Vízöntő zenekarokkal. 2003-tól az Óbudai Népzenei Iskola dudatanára. Hangszerei: furulyák (somogyi hosszúfurulya, kis magyarországi pásztorfurulya, erdélyi furulya, román kaval, szlovák fujara, tilinkó), dudák (magyar duda, dráva-menti horvát duda, mohácsi duda, bánáti szerb duda), szopránszaxofon, tárogató, dorombének.